W124 – a nyugdíjba vonult személyszállító kisiparos
Kevés olyan autóforma van, melynek látványvilágát annyira semlegesítették az eltelt évek, mint a W124-es Mercedesét, esetleg megemlíthetnénk a hasonló mértékű használatban megkopott típuselődjét, a W123-ast. Vannak azonban olyan klasszikus formák, amelyek idővel képesek megújulni, és ugyanazt a köntöst más, frissebb tartalommal megtölteni. Ezt a státuszt azonban meg kell élni. Alapfeltétel a 10, még inkább a 15-20 év feletti hétköznapi használhatóság, és így láthatóság - szétesés nélkül. A két, páros számú kóddal jelölt Mercedesnek 20 év alatt sikerült a nyugat-európai felsővezető/bankigazgató új kocsiból, évek alatt, a kétes egyének formaruhájává válni. Majd újabb esztendők jótékony patinává érlelték tartalmi megbízhatóságukat, és így öreg napjaikat gyermekülésekkel teletömve, családi mindenesként, autófanatikus apukák megbecsült játékszerévé váltak.
Az autó mai szemel, a jónak tekinthető felszereltségével (SRS, ABS, STB.)l együtt sem mondható modernek, mégis, annyira jó érzés vezetni, hogy az ember örömmel konstatálja, hogy lassan elszigetelődik a forgalom által generált stressz-környezettől és egy nyugalom-buborékban találja magát, amiben inkább felfrissül, mint elhasználódik vezetés közben. Gyártása után közel 20 évvel, még mindig valószínűtlenül nem nyikorog benne semmi, a hangszigetelés mai mércével is első osztályú.
Ha a közeli jövőben mégis elmarad a beígért jégkorszak, akkor jó esetben olyan klasszikussá érhet a W124-es, mint a cikk elején megemlített elődje, a ma már veterán hanulatot árasztó W123-as Mercedes.